Gondoltam ideje egy kisebb bemutatkozó bejegyezést is összerittyenteni...Ilyen még úgysem volt a blogomon. Tehát:

Becsületes nevem Janka. Sokan kérdezgetik, hogy húú az minek a becézése. Nos semminek, nem vagyok se Blanka...se Bianka, csak egyszerűen Janka. Többiek Janának hívnak. (Igen, mint az ásványvízXD) Kb 2 éve, hogy Pécs mellé költöztünk anyuval... előtte rendes, átlagos családként punnyadtunk Békéscsaba mellett az Alföldön. Válás... manapság szinte csoda, ha valakik nem válnak el... mindegy. Ez van, ezt kell szeretni. Általános sulis koromban nem sok vízet zavartam...tanultam és elvoltam.XD Nem voltam stréber, de nyah, azért sztem általánosban még jól kell tanulni... Már akkoriban is azon gondolkoztam, hogy újságíró szeretnék lenni. 6.-7. környékén kezdtem el írni az első könyvem, persze abbahagytam. Nem érdekelt még annyira ez az egész, csak ki szerettem volna próbálni. Így hát mikor középsulit kellett választani, egyértelmű volt, hogy valami újságíró suliba megyek... úgy gondoltam Budapest pont megfelelne... Hihetetlen, hogy hány éve vágyom már arra, hogy Pesten élhessek...XD  Végül a helyi kéttanba kerültem német-magyar szakra. Közben pedig rájöttem, az én helyem a hadseregben van.XD Konditerembe jártam és rendszeresen edzettem. Szentül hittem, hogy tisztképző suliba akarok továbbmenni az érettségi után. Persze mindenki egy állatnak tartott. "Épeszű lány nem lesz katona..." -hangoztatták.XD Végül kiderült, hogy a szemem miatt maximum valami irodai aktakukac munkát kaphatnék...-.-" Így hát fájó szívvel, de tudomásul vettem, hogy én bizony nem fogom a hazámat védeni... Egyébként véleményem szerint nincs olyan rossz állapotban a szemem...pechemre pont távolra nem látok rendesen.XD Nos a kéttanba  2 évet jártam...közben nyelvvizsgát szereztem, meg miegymásXD Alapjáraton szerettem azt a sulit...szépek voltak a karácsonyi vacsorák, mikor az egész suli a tornatereben kialakított kis "étteremben" gyűlt össze... a lányok csodás estélyikben, a fiúk szép öltönyben. Mindig egy igazi élmény volt.:) Az osztályomra sem panaszkodhatom...jó volt, szép volt, de elmúlt. Elmúlt, mert ide kellett költöznünk. Teljesen új volt számomra minden... az Alföldről a Mecsekbe...sztem nem nagyon kell ezt tovább ragozni.:D A féltestvéreimet is akkor ismertem meg. Bár azóta is csak a legidősebb nővéremmel tartom a kapcsolatot. Ő már családos anya, mégis rengeteg dologban hasonlítunk és jól megértjük egymást. Segített az itteni gimibe bekerülni. Mondjuk nem sokat haboztak, miután látták, hogy kéttanba jártam.XD A többiek...mindegy, nem olyan érdekes.XD 3. éve, hogy a Nagy László Gimibe járok. Végülis ez a suli is tetszik. Az elején mondjuk utáltam.XD Nem csak a sulit, hanem mindent... a szaros kanyarokat, a hülye hegyeket.XD Mára azonban imádom^^ Rájöttem, hogy csodás helyre kerültem. A barátaim is imádnivalóak.:D A régiek közül persze csak azok maradtak meg, akik valóban igaz barátaim voltak... rossz volt látni, hogy egy egy ember, akiben bíztam és szerettem, hirtelen ellenem fordul...vagy szimplán szarik rám, mert már messze lakom. Mai napig rendszeresen járok vissza Mezőberénybe... Zötykölődöm a buszon 5-6 órát, mire Békéscsabára érek Pécsről...XD Meglátogatom apum, meg nagypapám és a többi rokonnál is letudom a kötelező pofavizitet, utána pedig a barátokkal csapok hatalmas bulikat. Nem mondhatni, hogy Komlón annyira pörögne az élet, de biztosan jobban, mint Berényben... A nyáron ismét meglepődtem, hogy mennyire kihalt egy kisváros...XD A nyáron tartjuk az általános beli osztálytlálkozót... már eltelt ennyi idő... hihetetlen...lassan öregnek érzem magam a nyamvadt 19 évemmel.XD A régi osztálytársak közül legtöbben párkapcsolatban élnek, eljegyezték őket stb... én meg itt vagyok egyedül és álmodozomXD Nem baj, ilyennek is kell lenni... én nem érzem, hogy itt lenne az ideje egy házasságnak vagy hasonló... szeretnék bulizni és élni, mielőtt anyaságra adom a  fejem, de véleményem szerint ez teljesen értehtő. Aki pedig emiatt elítél, háát tehet egy szíveséget...XD 

Az újságírás, mint olyan:

Mint említettem, már általános óta (egy 3 éves kihagyássalXD) erre a pályára készülök. A mostani gimiben pedig lehetőséget kaptam, hogy végre publikáljak is... Még sosem láttam viszont a nevem az újságban egy cikk alatt, amit én írtam. Mondjuk ennek is vannak hátulütői... ezt is megemlítettem lentebbXD Áprilisban volt egy éve, hogy a Dunántúli diákoknak fenntartott oldalán jelenhetnek meg az általam írt szövegek. Végső soron majd a jövőben szeretnék valamiféle zenei újsághoz szerződni...(na nem ám Bravo, meg Popcorn meg ilyesfajta "színvonalas" újságokhozXD). Emellett nyílt titok, hogy írónőként is szívesen tevékenykednék. Jelenleg is dolgozom egy könyv írásán, a Gitárhúr és Bakancs címet választottam neki.^^ Bár írok verseket, glosszákat, novellákat és prózákat is... Mikor milyen hangulatom van. Szeretem a művészetet, szeretek alkotni és ezellen senki sem tud tenni.:D

Az örök szerelem: USA

Most lehet legyintve nevetni, szájathúzva fintorogni...:D Én akkor is oda meg vissza vagyok az USA-ért... Kiskorom óta az az álmom, hogy egy nap ott élhessek. Imádom az angol nyelvet és véleményem szerint elég sokat teszek az elsajátításáért. Valószínűleg rengeteg olyan dolog van Amerikával kapcsolatban, amiről még fogalmam sincs, de azon vagyok, hogy ezeket kiküszöböljem. Igen egy nap ott akarok élni...New Yorkban. Nem érdekel más véleménye, lehet álmodozónak, naív kislánynak titulálni, de ez az én álmom. És meg is valósítom!

Barátok, akik nélkül mit sem érne az életem^^:

Kivel mással kezdhetném a sort, mint az én drága Angeemmel. Másfél éve vagyunk barátnők. Azóta úgynevezett legjobb barátnőkké váltunk, bár én csak azt mondom, olyan, mintha a testvérem lenne.^^ Rengeteg időt töltünk együtt, kitaláljuk a másik gondolatát és mindig tudjuk a választ a problémákra. Egyformán őrültek vagyunk...XD Sok mindenben hasonlítunk...USA iránti szerelem csak egy a sokból.:D Doncsi és Ziza nagy örömére sokat stand up-olunk nekik.XD Igazából ilyenkor sem teszünk mást, mint beszélgetünk Angeevel, de ezek szerint igen viccesre sikerednek ezek az eszmecserék.XD Eredeti tervek szerint együtt költöztünk volna BP-re. Végül ő meggondolta magát, amiért nem hibáztatom. Mindenki tegyen úgy, ahogy azt érzi. Bár már most rosszul érzem magam, hogy alig fogunk találkozni, de nem hiszem, hogy különösebb problémák adódnának. Az a pár száz km nem olyan vészes. Azért merem kijelenteni ezt ilyen határozottan, ugyanis van egy másik hihetetlenül jó barátnőm, Bia.^^ Ő Németországban él jópár éve. Ezer nem is tudom, hány km választ el minket, mégis szuper a barátságunk. Közös álmunk egy kávézót nyitni New Yorkban...igen ő szintén szerelmes New YorkbaXD Az pedig, hogy már a tapéta színét is kiválasztottuk a kávézóba, csak jelentéktelen információ...XD És itt van még az őrült Boyler... A srác, aki nélkül nem buli a buli.XD Vele is sok mindenben hasonlítunk. Főképpen zenei téren nyílvánul ez meg. Míg Angee inkább a punkosabb vonulatokat kedveli, addig mi a black, death metalt részesítjük előnyben.XD Mi hárman vagyunk az osztály fekete színfoltja... nem baj, legalább nem olvadunk bele a tömegbe.XD 

Azt hiszem ennyi, amit gondoltam, megosztok veletek... Remélem, most már tisztább képet kaptatok rólam, ha pedig nem, akkor...ez van.XD Azért néhány képpel illusztrálom a dolgokat:D:

Itt még teljesen ártatlan fejet vágva bámulok a világba...XD 

Höh...már akkor is tudtam, hogy a seregben lenne a helyem...XD Bár lehet, a hanyagul felvett harisnyám miatt kicsaptak volna...XD

Mostanában pedig ilyen fejjel riogatom a népet magam körül...XD